Néhány gondolat a mozgásról...

Napjainkban egyre több az eltérő fejlődésű gyermek.
Ezek a gyerekek másképpen reagálnak környezetükre, más pedagógiai eszközökkel lehet eredményesen hatni rájuk.
A mai gyerekek érése egyre gyakoribb jelenségként eltér a megszokottól:

Nem mindig fogadnak szót, különcek és deviánsak. Környezetükkel gyakran kerülnek konfliktusba, elzárkóznak, (szorongó gyermek), vagy konfrontálódnak.
Egyre gyakoribb a lustának tűnő, tónustalan, furcsa gyermek. Nehezen, vagy túl gyorsan tanulnak.
Ugyanígy egyre több az egyensúlyi nehézségekkel küzdő, vagy csak egyszerűen “ügyetlen kezű” gyermek.

A korai életszakaszban a primitív reflexek fennmaradása, de a vegyi anyagok, nyomelemek túlzott bevitele is oka lehet ezeknek az eltéréseknek.
A későbbi életévekben a megengedő nevelés tovább ronthatja a helyzetet. A mértéktelen okostelefon, tablet használata szintén komoly veszélyforrás.
A számítógépek világában már nem a természetes fejlődés útját járjuk, a gyermek mozgásos életvitele, a mozgás helyett - mely az idegrendszer fejlődését segíti - a képernyőn látható ábra mozog, becsapva a képlékeny idegrendszert.
A tanulás során további lemaradás jelei mutatkozhatnak. (szétszórtság, túlmozgékonyság, feledékenység, rendezetlen mozgás, sorminta sorrendjének másolási, - a betűk formáinak megkülönböztetésének nehézségei stb.

A Mozgásprogram eltérő fejlődésmenetű 0-8 éves korosztály számára ajánlott.
(primitív reflexmaradványok, általános idegrendszeri éretlenség, tanulási részfunkció- és viselkedészavar, hiperaktivitás, autisztikus spektrumzavar esetére)
A program az egyedfejlődést a magzati élettől vizsgálja, számba véve a hibaforrásokat, a deviancia okait.
Tanulmányozza a primitív reflexek fennmaradásának hátrányait, melyek befolyásolják a további kognitív (értelmi) és szociális képességeket. Az agyi idegpályák kiépülését jó irányba befolyásoló speciális mozgásformákat, pedagógiai, környezeti ráhatásokat a pozitív megerősítés elvei szerint mutatja be.

A program célja

a mozgás korai, alapozó fontosságának bemutatása
a szerveződő agyi folyamatok egyedi eltéréseinek felismerése, az érzelmi és szocializációs zavaroktól való elkülönítése
a csecsemő- és kisgyermekkori reflexek segítő, majd gátló hatásainak megfigyelése, a hátráltató reflexek kioltásához szükséges feladatok megismerése
a hiperaktivitás és viselkedészavar valós és áljellegének felismerése, megkülönböztetése, ennek megfelelő fejlesztő eljárások alkalmazni tudása
a szülőkkel való elkerülhetetlen együttműködés kiépítése.

A gyermek igen kíváncsi a környező világra. Látni, hallani, érezni, megfogni akarja mindazt, ami elé tárul. Igazán megérezni akkor tudja, ha a saját tapasztalatai, élményei sokrétűek, hosszas és többféle megközelítésűek, azaz gyakorolhatók, kipróbálhatók.
Mivel a gyermek észlelése gyakran felületes, az apró eltérések nem mindig fontosak számára.
Olyan szituációkat kell létrehoznunk, ahol a részletek megtapasztalása is fontossá válik. Egy korlát lehet bármilyen magasságú mindaddig, amíg csak kerülgetni kell. Abban a pillanatban, hogy átbújásra, vagy átugrásra használjuk, fontossá válik a magassága is.
A teljes test erőkifejtésére, a törzs-, ill. a lábizmok erejére, a szem magasságbecslő funkciójára és az egyensúly megtartásának képességére együttesen van szükség. Így válik nem csupán láthatóvá, de érezhetővé is a magasság.
Ezekkel az érezhető információkkal, amelyek a test különböző területeiről érkeznek, tanul tájékozódni a gyermek. Még pontosabban az agyat trenírozza a testéből és a külvilágból érkező érzékletek feldolgozására, összehangolására. Ez a tudás valamennyi további ismeretszerzés alapja.
Leegyszerűsítve: itt az identitástudat erősödik a test akaratlagos irányításának elsajátításával, később az önbizalom izmosodik a tudat- és gondolkodásirányítás képessége által.
Összegezve: 3- 6 éves korban mozgással hozhatók működésbe az érzékleteket feldolgozó agyi központok.
Tehát ebben a korban a leghatékonyabb tanulási forma a mozgás!
Minden egyéb tevékenységgel igyekezhetünk kiegészíteni ezt, de pótolni nem tudjuk!
A mozgással együtt járó érzetek megtapasztalására számtalan lehetőség nyílik a szabadidős tevékenységek alkalmával.

Csodabogyó mozgásfejlesztés

Játék a tanulás!

A mozgás az első kommunikációs eszköz a világgal való kapcsolatfelvételben. A mozgás fejlődése szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével. A mozgásra épülnek a humánspecifikus kommunikációs készségek, a beszéd és az írott beszéd, az olvasás és írás. Ha a mozgásfejlődés eltér genetikailag programozott rendjétől, az agy kérgi szintjén is akadályozott lehet az ingerületvezetés. Az idegrendszer éretlenségi tünetei lehetnek az írás, olvasás, számolási nehézség, figyelemkoncentrációs zavar, memóriazavar, magatartási zavar.

A mai gyerekek kevesebbet mozognak, mint korábban, a mozgás hiánya miatt pedig nem fejeződik be az idegrendszer érése 6-7 éves korra. Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztések során a gyerekek előre tervezett, játékos feladatsorokon mennek végig. A fejlesztést egy komplex, átfogó állapot és mozgásvizsgálat előzi meg, mely biztosítja, hogy a gyermek a fejlettségi szintjéhez mérten, a legideálisabb fejlesztést kapja. Fontos, hogy időben felismerjük a nem megfelelő idegrendszeri fejlődést. Ami még fontosabb, hogy játékos formában fejlesztjük a gyermekeket, így játéknak fogják fel, nem pedig fejlesztésnek, ezáltal pedig sokkal hatásosabb. Számos módszertant ötvözve, az alapoktól kezdünk építkezni, amit akár az iskolában is folytatunk, nyomon követve őket fejlődésük legfontosabb szakaszában. A Csodabogyóban az évek során sok-sok elsajátított módszert és az évek tapasztalatait felhasználva alkottam meg a Csodabogyó mozgásprogramot. A programban mindent ötvözve, a gyerekek fejlettségi szintjeit, adottságait figyelembe véve alkalmazzuk a legmegfelelőbb módszereket.

Milyen esetben tudunk segíteni?

Óvodás gyerekek számára:

késve indul a beszédfejlődés;
túl agresszív, verekedős, vagy éppen ellenkezőleg visszahúzódó, félénk;
nem szívesen rajzol, színez;
nem szívesen hallgat mesét;
gondot okoz a vizelettartás;
nem szeret beszélgetni, esetleg kerüli a szemkontaktust;
mozgása, egyensúlyérzéke nem megfelelő;
kerüli a feladathelyzeteket;
szenzoros integrációs zavara van;
finommotorika fejlesztésre szorul;
iskola-előkészítés

Iskolás korú gyerekek számára:

az órán nem tud figyelni, koncentrálni, ficánkol;
nem emlékszik a tanultakra;
túl csendes, szorongó, vagy éppen ellenkezőleg már hiperaktív;
nem emlékszik az elhangzottakra;
tábláról nehezen másol;
diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia jeleit mutatja.

Lehetőség van otthoni fejlesztésre is, 3-5 hetente kontrollal.

(A Csodabogyó mozgásfejlesztés vizsgálatot követően speciálisan a gyermekre szabott fejlesztési tervet állítunk össze, melyet a szülőnek és a gyermeknek betanítunk. Ezeket a gyakorlatokat heti 4-5 alkalommal otthon kell gyakorolni. Kb. 3-5 hetente egy rövid kontroll vizsgálatot követően, új feladatsor betanítására kerül sor.)

Különösen ajánlott, ha:

a gyermek nem szívesen vesz a kezébe különböző (sima, csúszós) anyagokat;
nem szereti, ha sáros, piszkos lesz a keze, többször is kezet mos, kerüli a homokozót;
ügyetlen az önkiszolgálás során;
gyakran elejt tárgyakat, mellé önt dolgokat;
elmúlt 4 éves és nem szívesen vesz rajzeszközt a kezébe, nem szeret és/vagy nem tud a korának megfelelően rajzolni, megrekedt a firka szinten;
nem megfelelő a ceruzafogása;

figyelmetlen, szétszórt;
figyelme nehezen köthető le;
kisebb inger is kizökkenti a feladatvégzés során;
nehezen megy a verstanulás;
nehezen emlékszik dolgokra;
nem megfelelően tájékozódik;
nem megfelelő a beszédértése;
nem szeret rajzolni, festeni, gyurmázni, stb.;
gyakran visszakérdez, az utasításokat nem érti és/vagy nem hajtja végre
nehezen megy a számolás, verstanulás, mondókázás.

Gyakori kérdések

Mi történik a vizsgálaton?

Minden fontos területre kiterjedő, összetett vizsgálattal, részletes anamnézissel kezdődik a felmérés, mely az idegrendszer rendezetlenségét hívatott elsősorban megvizsgálni. Ez a vizsgálat többek között kiterjed:

az érzékszervek épségére,
a jó ceruzafogásra,
az elemi mozgások összerendezettségére,
az egyensúlyérzékre,
a pontos finommozgások,
a keresztcsatornák működésére,
testséma tudására,
a kéz-, láb-, fül-, és szemdominancia meghatározására,
szemmozgások koordináltságára,
térérzékelés, a térirányok felismerésére,
reprodukáló képességre,
soralkotás képességére,
szem-kéz koordinációra,
iránykövetés képességére,
biztos alak-háttér megkülönböztetésére,
alak- forma- szín- és nagyságállandóságra,
Gestalt látásra,
azonosság- különbözőség felismerésére,
analizáló-szintetizáló képességre,
általános tájékozottságra,
beszédkészségre,
gondolkodásra,
emlékezetre,
figyelemre,
feladattudatra,
kudarctűrésre,
felnőttekhez való viszonyra.

Mi történik a terápiás foglalkozásokon?

A gyermekek aktuális állapotát, nehézségeit figyelembe véve olyan feladatokat végzünk, melyek az idegrendszerre hatva, a mozgáson keresztül fejlesztik az adott területet, a gyermekek életkorát figyelembe véve.

A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer fejlődésével, ha a mozgásfejlődésben valami nem megfelelően történik ez megmutatkozik az idegrendszer működésében is. Ez több területen is okozhat elégtelen működést, tanulási problémákat, magatartási, figyelmi nehézséget.

A Csodabogyó mozgásfejlesztés során a gyermek újraélheti a mozgásfejlődés szakaszait, kijavítva a hibás működéseket, így az idegrendszer is újraszerveződik, erősebbé válik. Ennek következtében pozitív változások következnek be a tanulásban, magatartásban, önbizalomban.

Kiknek javasolt a Csodabogyó mozgásfejlesztés?

Iskolaéretlen óvodásoknak
Iskolás gyermekeknek, akiknek tanulási nehézségük van (olvasás - diszlexia, írás - diszgráfia, matematika - diszkalkulia)
Mozgásügyetlen óvodás és iskolás gyermekeknek
Beilleszkedési nehézség, magatartási problémák esetén
Figyelemzavar esetén
Ügyetlen finommotorika, bizonytalan mozgás esetén
Megkésett beszédfejlődés, beszédhiba esetén
Enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknek
ADHD, ADD gyermekeknek
beszédészlelési, beszédmegértési zavar esetén

Milyen változások érhetők el a Csodabogyó mozgásfejlesztéssel?

A terápia fejleszti a központi idegrendszert és korrigálja működését
A gyermek sikeresebben, hatékonyabban fog tanulni, ezáltal szorongásai/ tanulással kapcsolatos szorongásai oldódnak
Önbizalma növekszik
Fejlődik a nagy- és finommozgása
Fejlődik kézügyessége, beszédkészsége, matematikai és olvasáskészsége
Beindítja a rajzkészség igen erős fejlődését óvodásoknál
Magatartási problémák javulása vagy akár megszűnése
Figyelme, koncentrációja nagymértékben javul

Milyen gyakran szükséges ez a fejlesztő foglalkozás?

A Csodabogyó mozgásfejlesztés vizsgálatot követően speciálisan a gyermekre szabott fejlesztési tervet állítunk össze.

Az eredményes terápia érdekében ajánlott a gyermeknek legalább heti 2, de minimum heti 1 alkalommal részt venni a terápiás foglalkozásokon.

Milyen hosszú ideig tart a terápia?

Mivel minden gyermek idegrendszere más és más ütemben fejlődik, így erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. A Csodabogyó mozgásfejlesztő programot 10 hónapra terveztem (szeptembertől júniusig), ez egy átlagosnak mondható időintervallum a fejlesztést illetően.

Rövidebb időt nem szoktunk javasolni, azonban ez az idő lehet ennél hosszabb is.

Kontrollvizsgálatokkal tudjuk ellenőrizni a fejlődés ütemét és mértékét, ennek megfelelően pedig dönthetünk a terápia folytatása, illetve befejezése mellett.

Csodabogyó mozgásfejlesztést végző szakemberünk

Resch-Magyarósi Eszter gyógypedagógus-logopédus, Alapozó Terapeuta