Logopédia

A logopédiai fejlesztések során feladataink közé tartozik: a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás fejlesztése, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése és fejlesztése, valamint a beszéd technikai és tartalmi fejlesztése.
 

Beszédindítás

Beszédindító csoportjainkban a 2-4 éves korú gyermekek vesznek részt, a szülők aktív bevonásával. A fejlesztés 30 perces, melyet egy komplex felmérés előz meg. A foglalkozásokat egyénileg is és csoportos formában is tartjuk, a gyermekek igényeihez igazodva. Olyan játékokat, fejlesztő eszközöket alkalmazunk, amelyek megfelelnek a gyerekek életkori-, vagy fejlettségi adottságainak. Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző területek játékos fejlesztésére, pl: beszéd- és nyelvi fejlődés, nagy- és finommozgások, észlelés, érzékelés, figyelem, koncentráció, gondolkodás, szociális és viselkedési területek.

Ajánlott, ha a gyermek:

• átlagostól eltérően fejlődő;
• koraszülött;
• megkésett mozgásfejlődésű, kimaradt a kúszás / mászás;
• megkésett beszédfejlődésű;
• figyelme nehezen vagy egyáltalán nem köthető le.

Beszédészlelés és beszédmegértés

Az olvasás, írás, helyesírás elsajátításának egyik alap feltétele az ép beszéd. A beszéd nem csak a szavak, mondatok kiejtését jelenti, hanem azt is, hogy megértjük, amit mások mondanak. Ahhoz, hogy a gyermek megfelelően sajátítsa el és használja anyanyelvét, három fontos folyamatnak kell működnie: a hallásnak, az észlelésnek és a megértés - értelmezésnek.

Beszédértési zavarra utalhat a gyakori visszakérdezés, nehézségek a tanulás terén (írás, olvasás, verstanulás, helyesírás, idegen nyelv elsajátítása), magatartási problémák, lassú, megkésett beszédfejlődés, logopédiai fejlesztési nehézségek, torzítva mondja vissza a hallottakat, sok szót nem ért meg, utasításokat nehezen érti vagy félreérti, hangosan hallgatja a televíziót, nem szeret telefonálni.

Amennyiben rejtve maradnak ezek a problémák, tovább súlyosbodnak és további nehézségeket okoznak.

A GMP-diagnosztika segítségével a beszédészlelési és beszédmegértési folyamatok vizsgálhatók. Célja: az elmaradás / zavar helyének, mértékének és típusának a feltárása és ezek alapján a terápia meghatározása. 

Bővebben: GMP-diagnosztika

Artikulációs zavar

Az artikulációs zavar a beszédhangok helytelen kiejtése. A gyermek egy vagy több beszédhangot torzítva ejt (pl. a sz hang ejtésénél nyelve kicsúszik a fogai között), más hanggal cserél (pl. "kakas" helyett "tatas").

Mi okozhatja az artikulációs zavart?

Az ép beszédfejlődéshez szükséges: ép idegrendszer, ép beszédszervek, életkori szintnek megfelelő mozgásos képesség, ép hallás és jól működő hallásfunkció, valamint elengedhetetlen a beszélő környezet is.

Ha ezen feltételek bármelyike hiányzik, az kihathat az ép beszédfejlődésre.

Az artikulációs zavarnak lehetnek szervi vagy funkcionális okai. Szervi okok lehetnek: a beszédszervek fejlődési rendellenességei, úgy mint a fogazati rendellenességek, a lenőtt nyelvfék, vagy az ajak, illetve szájpad rendellenességei, halláskárosodás.

Funkcionális ok lehet például a gyermek beszédszervi mozgásának, finommotorikájának ügyetlensége, pontatlansága, illetve a hallási figyelem, a beszédészlelés fejletlensége, a beszédhangok hallás utáni megkülönböztetésének nehézsége.

Mikortól van szükség logopédusra?

A kisgyermekek általában nem beszélnek kezdettől fogva tisztán, de ez nem is probléma, hiszen ez élettani jelenség. Az ép beszédfejlődés során a gyermekek artikulációja egyre pontosabb lesz, és egyre inkább el tudják különíteni egymástól a különböző hangokat. 4,5-5 éves korra gyakran spontán javul a gyermekek beszéde, logopédiai terápia nélkül is.

Ha a gyermek azonban ezt az életkort követően is hibásan ejti a beszédhangokat, akkor logopédus segítsége szükséges a tiszta beszéd kialakításához.

Miért baj, ha a gyermek nem beszél tisztán?

Ha egy gyermek iskolás korában is cseréli a beszédhangokat, az problémát okozhat nála az olvasás-írás tanulás során. Hiszen ha például nem elég fejlett a beszédészlelése ahhoz, hogy két különböző beszédhangot ténylegesen különbözőnek halljon, akkor azt könnyen keverheti olvasás, illetve írás során is.

Nyelvlökéses nyelés terápia

A nyelvlökéses nyelésre, vagy infantilis nyelésre jellemző, hogy a nyelés folyamán a nyelv rendszerint a szájtérben laposan helyezkedik el, vagy mivel a két fogsor nem záródik megfelelően, a nyelv hegye kicsúszik a fogak közül elöl vagy oldalt. Emellett az ajkak záródhatnak. Ez a nyelési forma csecsemő- és kisgyermekkorban fiziológiásnak tekinthető, de előfordulása az életkor növekedésével csökken, és idővel megszűnik. Általában a vegyes fogazat kialakulásától tekintjük a nyelvlökéses nyelést károsnak.

(Vassné Kovács Emőke – Rehák Gizella dr: A nyelvlökéses nyelés. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994.)

A nyelvlökéses nyelést a csecsemő- és kisgyermekkorban élettani sajátosságnak tekintjük, hiszen az anyamellről való táplálás másképp nem is lehetséges. Előfordulása azonban az életkor növekedésével csökken, és normál fejlődés esetén kb. 5 éves korra fokozatosan megszűnik. Ha azonban a nyelvlökéses nyelés a vegyes fogazat kialakulása után is fennáll, a jelenség már kórosnak tekinthető.

A nyelvlökéses nyelés lehetséges tünetei:

• gyakran nyitott a szájtartás, nyugalmi állapotban is, társulva szájlégzéssel, szájszárazsággal;
• elnyúlt arc a szájlégzés következményeként;
• gyakran lassabban eszik, nyammog az ételen, illetve rágás közben sok felesleges túlmozgás látható az ajkak körül pl.: beszívogatja, beharapdálja az ajkát;
• nyelés közben grimaszol, beszívja szorítja az ajkát esetleg láthatóan ki is dugja a nyelvét;
• kusza, szabálytalanul álló fogak, harapási rendellenességek pl.: az alsó és felső fogsor között a frontfogak és a szemfogak területén rés van: ezt hívjuk nyitott harapásnak;
• az alsó és felső fogsor fogai között eltérő a távolság pl.: míg az alsó fogak szorosan egymás mellett állnak, a felsők között rések vannak;
• aránytalan a felső és az alsó állkapocs egymáshoz való viszonya pl.: kisebb-nagyobb, szélesebb-keskenyebb, előrébb-hátrább;
• beszéd közben bizonyos hangoknál a fogak közé csúszik a nyelv, emiatt a t, d, n, l, sz, z és c esetleg az s, zs, cs, ty, gy, ny hangok torzulnak;
• nehezen javuló pöszeség akár a pösze terápia ellenére is, mert a pöszeség hátterében célzottan nem kezelt nyelvlökéses nyelés áll;
• fogcsikorgatás, fogszorítás;
• a fogszabályzás ellenére sem vagy csak nehezen alakuló fogazat.

Mindezek együttes hatására harapási és fognövekedési rendellenességek, valamint beszédhiba alakulhat ki.

Az olyan szokások, mint az ujjszopás, cumizás, körömrágás, esetleg rongyikák, plüssök szívogatása, rágcsálása fenntartják a helytelen nyelést. A nyelvlökéses nyelés terápia akkor tud látványos eredményt elérni, amennyiben a gyermek ezeket a szokásokat már elhagyta.

Megtévesztő tud lenni, de nemcsak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is fennállhat a nyelvlökéses nyelés, ami artikulációs és kiejtésbeli problémákat is okozhat.

A nyelvlökéses nyelés-vizsgálatra a gyermek, a szülővel érkezik. Az anamnézis felvétele segít feltérképezni a logopédiai probléma pontos okát, kizárni az esetleges idegrendszeri sérülések (szülés közben fellépő oxigénhiány, koraszülés miatti éretlen tüdő) okozta szopási, nyelési problémákat. A vizsgálat második szakaszában következik a myofunkcionális diszfunkciók felismerése majd a beszédvizsgálat is, emellett fontos a testtartás, fejtartás, és az arcfejlődés vizsgálata is.

A vizsgálat célja a diagnózis felállítása illetve a terápia megtervezése és ha szükséges, a megfelelő szakemberek bevonása.