Alapozó Terápia Győrben

Mi az az Alapozó Terápia?

Az Alapozó Terápia elméleti hátterének alapjait Carl Henry Delecato ideggyógyász és kollégájának módszere alapozta meg Amerikában. Dr. Marton Dévényi Éva ideggyógyász és munkatársai fejlesztették tovább és dolgozták ki Magyarországon 1991-ben.

Az Alapozó Terápia egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, (úgynevezett moto-szenzoros típusú) idegrendszert fejlesztő mozgásterápia, mely során a gyermekeknél újra elindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot. Ez a mozgásfejlesztési gyakorlatsor hat az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot fejlesztő pedagógiai módszerek (idő, tér, hallás-és beszédészlelés-fejlesztés, mozgásügyesség stb.) is kiegészítik, melyek segítenek az idegrendszer érésében, fejlődésében. A terápia lehetővé teszi a gyermek számára, hogy újrajárja a fejlődés már elhagyott lépcsőfokait, pótolva a hiányokat. 

A terápia hatása, amelynek lényegi elemei a gyakorlatok nagy elemszáma és a hetente legalább kétszer-háromszor gyakorlásra kerülő mozgásformák, újraindítják, mondhatni "belökik" az agy fejlődését. Nagyon gyakori, hogy egy korábbi mozgásfejlődési szakasz a gyermek fejlődése során kimarad, esetleg túl kevés idő jut az adott mozgásforma begyakorlására, így az automatizálódása sem lesz tökéletes. A csecsemőkori mozgások gyakorlásán túl a kisgyermekkori mozgások ügyesítésére is nagy hangsúlyt fektet ez a komplex terápiás módszer. Végig vezeti a gyermeket az emberre általánosan jellemző fejlődési úton: fejemelés, fejfordítás, hason-homorítás, úszásmozdulat, gurulás, kúszás, mászás, felülés, járás, szökdelés és a dominancia megválasztása (a jobb vagy baloldali kéz, szem, láb előnyben részesítése.)

A mozgásfejlődés, így az idegrendszeri fejlődési is szigorú rendszer szerint működik, amely rendszerben az elemek egymásra épülnek. A mozgásfejlődés során eleinte mennyiségi majd minőségbeli fejlődésről beszélhetünk. A mozgással párhuzamosan fejlődik az agy, tehát a gondolkodási folyamatok is. Az első életévben a mozgás és a beszéd párhuzamosan fejlődik, ezért nem meglepő, hogy ha a mozgásfejlődés során valamilyen probléma merül fel, az a beszédfejlődésre és a kognitív fejlődésre is hatást gyakorol. Ha kimaradnak egyes lépések, esetleg nincs elegendő idő, tér vagy lehetőség a gyakorlásra, akkor problémák adódhatnak a fejlődés során. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg, tanulási nehézség formájában. A mozgás alapú terápiák ezekben az esetekben indirekt hatást gyakorolnak az idegrenszerre, azon belül is a kognitív és szociális területekre. Ilyen komplex terápiás módszer az Alapozó Terápia is, amelyben a gyakorlatok a megrekedés szintjét veszik alapul és a spontán fejlődés irányával megegyező célokat tűz ki. 

Milyen korosztálynak, kinek ajánlott az Alapozó Terápia?

5 éves kortól, elsősorban nagycsoportos óvodás és kisiskolás korban ajánlott, de felső tagozatos gyerekeknél is sikerrel alkalmazható. A foglalkozásokon játékos feladatokat végzünk, a legkülönbözőbb mozgásfejlesztő eszközök segítségével (trambulin, labda, karika, babzsák, kötél, akadálypályák, készségfejlesztő játékok). 

"Az Alapozó fejlesztés vagy terápia a beszéd és mozgásproblémás gyerekeken, valamint az olvasásproblémásokon és az írás alaki részével küszködőkön segít elsősorban, 5-16 éves korig." (alapozoterapiak.com)

Milyen jelei lehetnek az idegrendszer fejletlenségének?

• szülés előtt, alatt, illetve közvetlen utána enyhe idegrendszeri sérülést szerzett;
• mozgásfejlődés-lépései kimaradtak ("kimaradt a kúszás, rövid ideig mászott, stb.");
• ha a gyermeknek megkésett a beszédfejlődése (megkésett: fiúknál 2 és fél éves kor után, lányoknál 2 éves kor után indul), "háromévesen is csak halandzsázott"; vagy nem jól gyarapodott a beszéde, nem ejt tisztán sok hangot, nem mond hosszú és kerek mondatokat bár már elmúlt öt éves;
• ha a gyermeknek problémája van a mozgásügyességgel;
• ha koordinálatlanok a nagymozgásai;
• ha motoros ügyetlenség jellemző rá ("rossz nézni, ahogy mozog");
• ha finommotorikus ügyetlenség jellemző rá ("mindent elront",
  "nagyon nem akar rajzolni");
• ha nem alakult ki a dominancia, pedig már elmúlt öt éves;
• ha a gyermek már iskolás, és az olvasás nem megy neki; vagy olvas, de nem érti;
• ha jól érti a szöveget, de rossz technikával olvas;
• ha nem megfelelő a szövegértése
• ha nem szereti a verseket, meséket;
• ha a gyermek írása olvashatatlan, nehézkes, görcsös, esetleg nem tudja tartani a sorokat;
• ha a gyermek mozgásügyességben nem elég érett, nem éri el kortársait.
• beszédhibás;
• sokszor visszakérdez, bizonytalan abban, amit hall;
• egyszerre csak egy utasítást tud megjegyezni;
• összetéveszt hasonló dolgokat;
• fordítva teszi, ha valamit sorba kell raknia.

Miért jó az Alapozó Terápia a gyerekeknek?

• Segíti az iskolára való felkészülést (térbeli-és időbeli tájékozódást, ritmusérzéket, verbális és képi emlékezetet, észlelést és érzékelést fejlesztő gyakorlatok, amelyek előkészítik az írás, olvasás, számolás képességét). 
• Iskoláskorban növeli a tantárgyi teljesítményt (ha a gyermek írásképe nem szép, nehezen figyel a külalakra, olvasási/számolási nehézségekkel küzd). 
• Javítja a mozgáskoordinációt (egyensúlyt, rugalmasságot, nagymozgást, szem-kéz és szem-láb koordinációt segítő gyakorlatok). 
• Segít kialakítani, vagy ha már kialakult, begyakorolni a kézdominanciát ( jobb- vagy balkezesség).
• Fejleszti a finommotorikát (kézügyességet, grafomotorikát fejlesztő gyakorlatok, ceruzafogást és formaészlelést segítő rajzolások). 
• Fejleszti az anyanyelvi készséget (megkésett, hibás beszédfejlődés esetén, ha a gyermek nehezen tanul meg új kifejezéseket, beszédészlelése és beszédprodukciója nem a korának megfelelő). 
• Növeli az önbizalmat és a pozitív énképet (minden gyermek egyéni odafigyelésben részesül, a fejlesztés a gyerekek személyiségét és érdekeit figyelembe véve történik). 
• Segíti a gyermek figyelmének és koncentrációjának fejlődését (fejleszti a monotonitás tűrését és a kitartást, segít a feladattudat és feladattartás kialakításában).

Terápiás regresszió

Fontos megemlíteni, hogy az Alapozó Terápia egyik legnagyobb erőssége, ami egyben a legnagyobb nehézsége is. Ez pedig a regresszió. A regresszió egy olyan időszak, amelyben a gyermek újraéli azt a fejlődési szakaszt, amely kimaradt vagy amelyet csak részben élt át. A regresszió nehéz a gyermeknek, hiszen egy korábbi életszakasz érzéseit és jelenségeit kell feldolgoznia, valamint a szülőnek is, hiszen gyakran jár a gyermeke életkorára nem jellemző viselkedésformákkal. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a regresszió egy átmeneti fejlődési szakasz, minden mozgásterpiával együtt járó jelenség. A szülő és a terapeuta is a legjobban úgy tudja megsegíteni ezekben az időszakokban a gyermeket, ha vár és a normál korlátokat meghagyva támogatja a gyermeket. 

Tünetek lehetnek: - ujjszopás, körömrágás
- nyafogás, hiszti, dührohamok, sírás
- anyához való ragaszkodás
- "kicsi akarok maradni", "vegyél fel"
- dac
- nyugtalanság, figyelemzavar

 Mikor és hányszor várható? Nagyok az egyéni eltérések
- kb. 2-6 hétig tart
- 1. regresszió kb. 1-2 hónap után jelentkezik
- 2. regresszió kb. 6 hónap után jelentkezik (kevésbé hosszú és kevésbé mély)

Szülői tájékoztató

A terápia/fejlesztés időtartama átlagosan két év, ez a gyermek fejlődésétől és kiindulási szintjétől függően 1-2 év is lehet. Félévkor és év végén a szülőknek lehetősége nyílik fogadóórát kérni, ahol összegezzük a gyermek fejlődésével kapcsolatos legfontosabb észrevételeinket, illetve választ adunk a felmerülő kérdésekre is.
A tanév végén, a fogadóóra mellett, írásbeli értékelés is készül a gyermek fejlődéséről és az elért eredményekről. Amennyiben szükséges, javaslatot teszünk a fejlesztés folytatására. A csoport létszáma: max. 6 fő. A foglalkozás rendszeressége: heti 2 alkalom. A csoporthoz való csatlakozást alapozó terápiás komplex vizsgálat előzi meg, melyet előre egyeztetett időpontban végzünk.

Vizsgálati területek:
 

1. Ontogenetikus nagymozgások
2. Rugalmasság
3. Helyváltoztatás
4. Egyensúly
5. Térben való tájékozódás
6. Keresztmozgások
7. emlékezet, szerialitás
8. Végtag függetlenítés és annak összerendeződése
9. Finommotorika
10. Szem, kéz, láb dominanciája
11. Homloklebeny működése
12. Időbeli tájékozódás

A vizsgálathoz tartozik egy anamnézis lap és az egyes tünetfelmérő lapok, melyeket a szülő tölt ki.

 #alapozó #torna #fejlesztés #mozgás #terápia

Kiegészítő vizsgálatok, felmérőlapok

Anamnézis

Vizuális tünetfelmérő

Beszédészlelés tünetfelmérő